Komposztálás

wikipedia:hu:Komposztálás
A művelt talaj átlagosan harmincszor gyorsabb pusztul, mint ahogyan keletkezik. A komposztálás és trágyázás során a talajerő-utánpótlásról gondoskodunk ,mely elősegíti az egészséges talaj képőződését. A folyamat során a szerves anyagokból tápanyagokban gazdag komposzt keletkezik.

Mit?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kikapált és kihúzott gyomok (közepébe)
Lekaszált fű
levelek (kivéve: dió, vadgesztenye és akác)
- a diófalevélnek 4-5 év kell, az érett komposzttá alakuláshoz, feltételezem a másik kettő levelinek is elég ennyi idő, ezért érdemes külön komposztálni őket a többitől
Papír (legfeljebb 10%)
zöldség-, gyümölcs, hagymahéj stb. maradványok
kipréselt, kifőzött szőlőtörköly
fahamu
kávézacc
kifőzött tealevél
gabona szalma
törek
kukoricaszár
napraforgó
dohányszár

Szervestrágya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervestrágya közvetlenül nem mindig hasznos (pl. a barofitrágyát 1:9 arányban kell higítani, hogy felhasználható legyen), sokszor megégeti a talajt. Ezért érdemes a kertben és a konyhában keletkező szerves hulladékot komposztálni, és a komposzthoz keverni a szerves trágyát.
A komposzt általában nem eléggé gazdag fontos elemekben (N, K, P), de a szervestrágya hozzákeverése növeli a hasznos elemek részarányát. A legjobb az érett istállótrágya. A tyúk-, nyúl-, ló- és kecsketrágya önmagában nagyon erős, megégetné a talajt, ezeket feltétlenül hígítani kell komposzttal, de az istállótrágyát (ami magában is kiszórható) is érdemes.
A gravitációs wc-t néha ki kell pakolni. Az innen kikerülő trágyát is legalább egy évig kell komposztban érlelni az esetleges féreg ciszták elpusztítása miatt.

Óvatosan![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

dió-, vadgesztenye (és akácfa) levelet külön kell kezelni más növények csírázását gátló anyagok miatt
déli gyümölcsök héjja a vegyszerezés miatt
hús, csont az állatok miatt

NE![szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

műanyag
cserép
üveghulladék
fémdarabok
konzervdoboz
kavics
betondarabok
széntüzelésű kályhák salakja
bomló és bűzös ételmaradék
cigaretta-csikk
rongyok és szövethulladékok
faforgács
színes folyóiratok papírja
kiürült növényvédő szeres dobozok, flakonok
ne öntsük, vagy szórjuk a komposztra a maradék, illetve hatását vesztett növényvédő szereket.

Hogyan?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye lesz alkalmas. A komposztkazal számára nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le.
A komposztálás 4 meghatározója a nedvesség, a levegő, a meleg és a földdel való kapcsolat. Ássunk egy nem túl mély gödröt, melynek alapját vékony de tömörebb anyaggal rakjuk ki, pl. kukoricaszárral, vékony ágakkal, stb. Így a fölösleges nedvesség lefele távozni tud, a talajlakók (baktériumok, giliszták) pedig bejuthatnak a komposztgödörbe. A humuszképző folyamatok kell nedvesség mellett mennek végbe, ezért ne hagyjuk a komposztot kiszáradni. Ha elég sok hulladék összegyűlt, rétegezzük egymásra, 20-30 cm-enként egy kis kőport, és/vagy szerves trágyát rétegezve rá. A komposzt anyagát daraboljuk fel, amit lehet metszőollóval, de az ásó is jó. Ha száraz, öntözzük meg.
Ha túl nagy mennyiségben teszünk egyszerre füvet a komposztra, akkor a fű magas nedvességtartalma miatt kellemetlen szagot árasztva rohadásnak indul, bepenészedik. Ez elkerülhető, ha

... egyszerre mindig csak egy kis adag lenyírt füvet keverünk a komposztba;
... a maradékot kissé kiszárítjuk a napon (némileg szétterítve vagy gyakran forgatva), hogy veszítsen nedvességtartalmából, és csak ezt követően keverjük a komposzthoz. A száraz fűből egyébként érdemes mindig tartalékolni is néhány kupacnyit, hogy a nyári hónapokban a komposztra kerülő gyümölcsöt és zöldséget be tudjuk takarni egy-egy maréknyival - ezzel elkerülhetővé válik a muslicák tömeges megjelenése;
... a fűnyesedéket nem csak magában dobjuk a komposztra, hanem száraz anyaggal keverve (fanyesedék; ágdarálék; szalma; törek; ősszel félretett száraz avar; vegyi anyagokkal vagy festékkel nem kezelt fa forgácsa; esetleg száraz komposzt), ezzel csökkentve a nedvességtartalmat;
... a lekaszált füvet összekeverjük egyéb szerves (lehetőleg összeaprított) hulladékokkal, például bab és borsó szárával, lehullott lombbal, dinnyehéjjal, elnyílott virágokkal és ezekkel elvegyítve rakjuk a komposztkazalba vagy a komposztálóládába.^[1]

A tetejét képezzük kúposra, mint a prizmát, majd takarjuk le 20-30 cm földdel. Az így elkészült komposztdomb belsejében megindul a bomlás, mely hőt termel, így a negyedik elem is megjelenik. Ha szerencsénk van, forgatás nélkül is kialakul a humusz, kb. egy év alatt.
A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt anyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával. Így elkerülhetjük a rossz szagokat.
Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érett komposztból négyzetméterenként 2-3 kg-ot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba. Ültetéskor a növények gyökere alá rakhatjuk egy kis földdel a gyökerek és a komposzt közé. Emellé ősszel a foszfát és a káli műtrágyák kiszórása időszerű, mert ezek lassan oldódó vegyületek, amelyekből a tápanyag tavaszra jut a gyökerek közelébe.

Egyszerűsítésünk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha elég gyakran nyírjuk a füvet - nem hagyjuk felmagasodni - akkor érdemes inkább ott hagyni ahol keletkezett, így helyben lebomlik és szerves anyagként táplálja a talajt.