Tartalomjegyzék

Almáspite[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A női nemi működés ciklikus jellegű. (Ez az Ovarialis és menstruációs ciklus) Ez a működés a lányoknál a serdülőkor végén, a fiatal felnőttkor elején 10-15 éves korban az első menstruációs vérzéssel (menarche)[1]] kezdődik, és a változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával, (menopauza) fejeződik be. Ettől eltérően természetesen előfordulhat menstruáció első alkalommal 9, de 17 éves korban is, ezeket a szélsőséges eseteket azonban ajánlatos kivizsgáltatni, hiszen megeshet, hogy valamilyen hormonális betegség okozza, vagy a többek közt a nemi érésért is felelős hipotalamusz nem működik megfelelően. A menstruáció a méhnyálkahártya havonta ( átlagosan 28 naponként, de ez az időperiódus egyénenként, sőt ugyanannál az egyénnél is elég nagy változatosságot mutat, így gyakorlatilag 25-33 naponként) történő lelökődését és vérzés kíséretében történő kiürülését jelenti. A teljesen szabályos ciklussorozat szinte nem is fordul elő, felnőtt nőknél is megesik, hogy előbb jön, esetleg akár 2 hét csúszással is.

……………………„„-~^^~„-„„_
………………„-^*'' : : „'' : : : : *-„
…………..„-* : : :„„--/ : : : : : : : '\
…………./ : : „-* . .| : : : : : : : : '|
……….../ : „-* . . . | : : : : : : : : |
………...\„-* . . . . .| : : : : : : : :'|
……….../ . . . . . . '| : : : : : : : :|
……..../ . . . . . . . .'\ : : : : : : : |
……../ . . . . . . . . . .\ : : : : : : :|
……./ . . . . . . . . . . . '\ : : : : : /
….../ . . . . . . . . . . . . . *-„„„„-*'
….'/ . . . . . . . . . . . . . . '|
…/ . . . . . . . ./ . . . . . . .|
../ . . . . . . . .'/ . . . . . . .'|
./ . . . . . . . . / . . . . . . .'|
'/ . . . . . . . . . . . . . . . .'|
'| . . . . . \ . . . . . . . . . .|
'| . . . . . . \„_^- „ . . . . .'|
'| . . . . . . . . .'\ .\ ./ '/ . |
| .\ . . . . . . . . . \ .'' / . '|
| . . . . . . . . . . / .'/ . . .|
| . . . . . . .| . . / ./ ./ . .|
………………………………………._¸„„„„_
…………………….…………...„--~*'¯…….'\
………….…………………… („-~~--„¸_….,/ì'Ì
…….…………………….¸„-^"¯ : : : : :¸-¯"¯/'
……………………¸„„-^"¯ : : : : : : : '\¸„„,-"
**¯¯¯'^^~-„„„----~^*'"¯ : : : : : : : : : :¸-"
.:.:.:.:.„-^" : : : : : : : : : : : : : : : : :„-"
:.:.:.:.:.:.:.:.:.:.: : : : : : : : : : ¸„-^¯
.::.:.:.:.:.:.:.:. : : : : : : : ¸„„-^¯
:.' : : '\ : : : : : : : ;¸„„-~"
:.:.:: :"-„""***/*'ì¸'¯
:.': : : : :"-„ : : :"\
.:.:.: : : : :" : : : : \,
:.: : : : : : : : : : : : 'Ì
: : : : : : :, : : : : : :/
"-„_::::_„-*__„„~"


Dorc alma:* és LOVAK.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selyemhernyó-főzelék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetes illata miatt légfrissítőként is használják Nyugat-Angolországban. Egyszerű elkészítése miatt akár a Borzfőzeléket is kenterbe veri! De lássunk is hozzá. 

---Elkészítése---

Hozzávalók: -50% selyemhernyó

-50% főzelék

Elkészítése: Öntsd össze a kettőt, de fuss el messzire, különben a hangrobbanás utolérheti azt a hájas valagadat. Természetesen hagyjuk főni egy pár éjszakát, majd miután a radioaktív sugárzás már megközelíti az életveszélyest, szimplán öntsük ki egy tálba, majd pirított lóhomlok körítésében szolgáljuk fel. Jó étvágyat hozzá!

Csörgőkígyó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Októberre beérő, de nem télálló alma. Két színváltozata ismert: sárgás-zöldes és piros-sötétpiros, a piros változat húsa is pirosodik. Alakja kissé lapos, kúpos. Jellegzetessége, hogy nagy magháza van, melyben éretten rázáskor zörögnek, csörögnek magjai, nevét is erről kapta. Kicsi a farkam.

Felénk, Hevesben a csörgő alma augusztus elején érő almafajta volt. Ha nyaralni voltam nagyanyámnál a Kisalföldön, mindig küldtek egy kosárban csörgő almár, az érésére innen emlékszem. Édes, leveses, zamatos volt és tényleg az érett almát ha megráztuk csörgött SZERETEM A LOVAKATbenne a mag. Bozót van a Maris lába közt is! JÓ NAGY GECI!Nagyonnagy és sok!Szeretem a kakit!

Végbélalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gecinagy termésű, húgysárga színű, szar ízű őszi alma, inkább növényi  takarmánynak használják. Jellegzetessége, hogy lehullva a fáról agyonüt 10-15 cigánygyereket. A lomb alatt kifejezetten remek szexelési lehetőségeket kínál a csalogató törzse a fának. Szedhető, nem fagy meg (nem baszódik el) a termése. 

Patkányalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztus-szeptemberben érik ovális, hosszúkás termése, mely citromsárga alapon piros csíkos. Éretten húsa lisztes, ízletes. Magháza viszonylag nagy.

===nagy méretű, péniszhez hasonló alakú, fehér színből pirosra beérő kuki . Héján sűrűn elszórva apró fehér pöttyök láthatók. Húsa fehér, lédús, zamatos. Héja vékony. minden estére beérik végére érik be. Télire nem tartható el.===

Tetvesalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyáron, július-augusztusban-szeptember-október-november-december-január-február és a többi hónapban érő alma, termése fehérből a citromsárgába hajló abból pedig rózsaszines gecifossárgába, lapos-kerek alakú szar. Jellegzetes szaguízű, finom édes, alkalmas az f aszalásra.

Batul (batuly, narancsalma, üvegalma)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungarikum, ez a középnagyságú, szabályosan lapított gömb alakú, elsőrendű téli alma, mely többszáz éves fajta. Október elején szüretelhető, húsa kemény, bő levű, aromás, íze kellemesen édes-savas, március végéig is jól eláll, jól tárolható. A hűvösebb, csapadékosabb vidékek almafajtája, általánosan elterjedt a nyugati megyékben, de a Székelyföldön és Kalotaszegben is termesztik. Érdekes, hogy a Batul név keresztnév is.

Az elfelejtett Batul alma

/A batul alma október elején szüretelhető hungarikum. Erdélyből került hozzánk. Telepítsük házikertünkbe! Kiváló, zamatos téli alma./ A növény leírása* A fa koronája sűrű lombozatú, gömb alakú. Levelei közepes méretűek tojásdadok, fénylő zöldek. Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100gr.), jellegzetesen zöldessárga, a napos oldalon piruló, szinte teljesen gömb alakú, Szakaszosan érik. A gyümölcs jellegzetes zamatú, üdén savanykás. Friss fogyasztásra javasolt, hűvösben akár tavaszig jól tárolható.

Parker pepin (Bőralma)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez olyan mint az alma, meg mint a bőr, csak együtt. Bőrös alma. Jó, nem?

Húsvéti rozmaring (Entz rozmaring)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai eredetű, ismert, elterjedt fajta. Kései érésű, októbertől szedhető, decembertől júniusig fogyasztható, jól tárolható. A gyümölcs középnagy, kissé megnyúlt. Héja vastag, viaszos, zöldessárga, a napos oldalon pirossal mosott. Húsa kemény, de bő levű, kissé savanykás, fűszeres illatú, kiváló asztali alma. Fája erős növekedésű, bőven, de szakaszosan terem. Igénytelen, a betegségeknek ellenálló.

Piros pogácsa alma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novemberre érik be, márciusig elálló ízletes, erősen lapított, szabálytalan formájú alma. Színe sárgászöld és piros vagy erősen piros, cirmos. A termés bőre vékony, fényes, kissé zsíros tapintású, húsa fehér, omlós, édes borízű. Fája nagy koronát fejleszt, korán és bőven terem, háztartási célra és piaci árusításra is alkalmas. Fehér színű változata a fehér pogácsa alma.

Sohatatán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800-as években New York államban véletlen magoncként jött létre, mely az egész világon elterjedt, hazánkban fő fajtává vált az 1900-as években. Itt az Őrségben az eredeti fajta őrződött meg. Októberre beérő, közép nagy, szabályos kúpos gömb alakú téli alma, termései beérve élénk pirosak. 5-6 hónapig jól tárolható szellős, hűvös helyen. A termés héja vékony, fényes, húsa sárgásfehér, leveses, savanykás-édes, nagyon jó ízű, roppanós. Közepes koronát nevel, bőven terem, szelet, szárazságot is jól elviseli, a talajban sem válogatós. Rendszeres metszést igényel, lisztharmatra érzékeny.

kössz.

Rókafutyiköles (fütyibogyó)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadon legelő tüzes rókák hozták be mikuláshintón, ünnepélyesen, szentimentálisan.Novemberre beérő, kissé lapított fennsík alakú, beérve aranysárga színű és kicsit piros, meg néhol téglavörös,melyen rozsdafoltok, sárga szemölcsök találhatók. Húsa olyan, mint a méz: ezüstös, fémfényű,Katinéni illatú. A gyerekre káros hatással van, megnöveli azt, ami ahhoz kell, hogy aberráltak legyenek, és a fülüket fogva futkossanak, kiabálva, krahácsolva. Ha ezeket a mellékhatásokat tapasztaljuk, ne együnk több rókafütyibogyót

Cigány (Gypsy ; Lopus Csórusz)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekete Közepes méretű, inkább apró péniszű, gömbölyded, kissé lapított alakú alma.(+)(+) Beérve színe liláspiros, bordó, szinte feketébe hajló, gyenge sávozottsággal, elmosódott sárgás folttal a héján). Húsa roppanós, lédús, ízes, héja vékony. Október közepére, végére érik be. Bőtermő fajta. S.U.H.A bOGLÁRKA Ella

Körtealma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilva alku Cseresznye ízü néhol barackos gyümölcs Nagy méretű, lapított alakú, a piros pogácsa almához hasonlítható formájú almafajta. Alapszíne éretten sárgásfoszöld, melyet jellegzetes lilás-rózsaszín csíkozottság borít (tehát cocainhoz hasonló hatása van) a termés teljes felszínén. Héja vékony, vastag húsa fehér, lédús, ízes, gyengén savas vagy lugos Érési ideje szeptember és január ja meg március de a gyümölcs egyéniségétől függ.

Tevealma

Mint a neve is mutatja,ez a fajta Afrika nyugati vidékéről,a Manhattan beli Colorádó államban elterülő Kiskunfütykösről származik.Nevét onnan kapta,hogy mikor leeseik az anyafáról,beveri a fejét és nagy púp nő rajta.A másik meg már adott.Egyébként...na mindegy.Illetve az a mindegy,hogy egy marék szart az öklöd bal,illetőleg jobb oldaláról nyalsz...na az mindegy.Kivétel,ha az kétkülönböző szar,de azt hiszem eltértem a tárgytól.Az alma egyébként piros színű,főleg amikor megkapja második púpját.Na akkor az íze hasonlít a tömény fossal kevert húgyoldathoz.(Amit ha egyébként nem akarsz megkóstolni élőben,választ a tevealmát.)Púpjában mérget termel,gyorsan ölőt,bizonyos egyéneknél viszont ez meddőséget okoz.A tevealma bogyótól görögdinnye nagyságú,púpja ennek megfelelően változik.Fincsi,de nekem már nem lehet gyerekem.

Körték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sózókörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeptemberre megérik, lehullik,Februárra visszaérik felmászik a fára hogy újra leessen a fa alatt puhul meg termése, mely erősen kövecses(Tehát olyan vesekövet kapsz hogy sziklát fox szarni). Puhulás után összezúzzák a belünket , PÁLINKÁT főznek belőle. A legjobb pálinka alapanyag.

Tüskéskörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Július második felében, augusztus elején érő, nyári körte, friss fogyasztásra. Aszalható a termése. Nagy, terebélyes koronájú, sűrű ágrendszerű a fa.

nagyon mérgező a mormoták számára. vú.

Kisasszony körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztusban érik meg, puhulás idején megbarnul. Magháza köves, jó ízű, édes a termése, mustja. Régen favályúban megtörték, kisajtolták, mustját fogyasztották, vagy ételecetet készítettek belőle.

Árpás körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(árpával érő körte) Régi fajta, már a római írók is ezen a néven emlegetik, azóta biztosan termesztik Pannóniában. Egy 1326-os oklevélben is megemlítik: “quandam arborem piry Árpával érő nominati”. A legkorábban érő körte, már júniusban érik. Gyümölcse kicsi, körte alakú, hosszú szárú. Éretten sárga, aranysárga, húsa fehéres, gyengén illatos. Terebélyes koronájú, erőteljes termékeny fa.

Lómonyú körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztusban érő körte, friss fogyasztásra való. A termés egyik fele bepirosodik, jellegzetes varasodás lehet rajta, közepes méretű. Jó ízű, édes leveses körte.

vjfifhoqhodiNPSÉAÉALJERP21UÕÖPHFDIRQÕFOZÕBCZBÕÖM98162Z9BCNPafmophaCMQõcxmehvacqn8 zg4ö82mcF0F

Vérbélű körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termés augusztusban érő, kerekded formájú, közepes méretű. Húsa pirosodik, a magháza is vöröses. Finom, jó ízű gyümölcs.

Császárkörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosan ismert, elterjedt körtefaj. Október végére érik be. Középnagy termésű, héja sima, fénylő, éretten élénksárga, napos felén élénkpirossal mosott. Pontozata sötétbarna, apró. Húsa szép fehér, vajszerű, nagyon finom, szétolvadó, cukros, kellemesen fűszeres ízű. Nyári változata augusztus közepén érik.

Téli macskafej körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése nagy, körte alakú, hasas. Kocsánya rövid. A héj pontozása sötétbarna, apró, helyenként összefüggő. Éretlenül zöldes-barna, éretten sárgásbarnává válik. Utóérő fajta, október közepén, végén szedhető, jól tárolható. A termés lédús, kevésbé kövecses, ízes.

Hodosi téli körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termés hasas, szinte gömb alakú, kocsánya szinte nincs is. Héja barnán pontozott, alji részén sűrűn pontozott. Szeptember közepére, végére érik be. Húsa vajszerű, omlós, gyengén kövecses, jóízű.

Hébérkörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termés közepes mérető, alakja aszimmetrikus, egyik oldalára hasas. Éréskor a zöld színből sötét sárgává, napos oldalon pirosodóvá válik. Kocsánya közepes hosszú. Húsa vajszerű, ízes. Érési ideje augusztus első fele. Fogyasztásra a legalkalmasabb mód, ha pirított lószarral főzzük meg egy atomhulladéktároló környékéről gyűjtött magas tisztaságú uránlével. Ezek után verjük a tálba, és tálaljuk a wcben.

Hosszúnyakú kispéniszű körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apróbb méretű, karcsú alakú, gyengén hasasodó a termése. Kocsánya közepesen hosszú. Éréskor a zöld szín érett sárgára változik. Húsa omlós, lédús, illatos. Bőtermő fajta.

Szilvák — ringlók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

érő szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legkorábban érő, kerek termésű szilvánk, már július elejére-közepére megérik. Héja pirosas-kékes színű, húsa zöldessárga. Nem magvaváló. Leginkább pálinkát főznek belőle.

Durányik szalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse kerekded, héja kék, kissé hamvas. Húsa leves, zamatos, édes, gyengén savas. Nem magvaváló, kocsánya rövid, virága fagyérzékeny. Korán érik, már július közepén-végén. Lekvárt és pálinkát főznek belőle, de a lekvárfőzés a legnagyobb megalázása ennek a nemes gyümölcsnek, szóval csak pálinkát.

Dobzu szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A besztercei szilvánál gömbölyűbb. Húsa narancsos színű, magvaváló.

Hodosi szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúkás alakú, lilás-rózsaszínes héjú, sárga húsú szilva. A termés viszonylag nagy, magvaváló.

Besztercei szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi hazai fajtánk, első írásos említése 1522-ből való. Gyümölcse kicsi, középnagy, magvaváló. Héja sötétkék, hamvas fehér bevonattal. Kiváló ízű gyümölcs, néhány változata muskotályos. Szeptemberben érik. Felhasználása változatos, főleg lekvárt, aszalványt készítenek belőle.

Piros-sárga szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

/Hosszúkás alakú, héja éretlenül világoszöld, éretten narancsos-piros, hamvas. Gyümölcse szép és ízletes, magvaváló. Érése július második felére tehető.

Sárga szilva (sár szilva)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúkás a termése, éretlenül zöldes-citromsárga, éretten aranysárga, hamvas. Húsa is narancssárga, szép és édes. Magvaváló, július második felében érik.

Törökszilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piros ringló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése kerek, 4-5 cm-es. Héja éretten lilás-piros, hamvas. Húsa narancssárga. Édes, lédús, ízes gyümölcs. Július végére beérik.

Fehér ringló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése kerek, közepes, inkább apró. Héja éretten halványzöld, hamvas. Húsa zöldes-sötétsárga, édes. Augusztus közepére megérik, magvaváló.

Piros mirabolán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem nemesített, vad alanyfaj. Színváltozata lehet sárga, piros, bordó is. Ágvégei tövisben végződnek. Általában bőven terem. A gyümölcs apró, kerek, apró hegyes maggal. Húsa sárga, édes, de magas a savtartalma, nem magvaváló. Terméséb==Almák==

Csörgőalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Októberre beérő, de nem télálló alma. Két színváltozata ismert: sárgás-zöldes és piros-sötétpiros, a piros változat húsa is pirosodik. Alakja kissé lapos, kúpos. Jellegzetessége, hogy nagy magháza van, melyben éretten rázáskor zörögnek, csörögnek magjai, nevét is erről kapta.

Felénk, Hevesben a csörgő alma augusztus elején érő almafajta volt. Ha nyaralni voltam nagyanyámnál a Kisalföldön, mindig küldtek egy kosárban csörgő almár, az érésére innen emlékszem. Édes, leveses, zamatos volt és tényleg az érett almát ha megráztuk csörgött benne a mag.

Vasalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy termésű, pirosas színű, jellegtelen ízű téli alma, inkább állati takarmánynak használták. Jellegzetessége, hogy lehullva a fáról, a lomb alól is szedhető, nem fagy meg a termése. Ellenálló a betegségekkel szemben.

Egéralma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztus-szeptemberben érik ovális, hosszúkás termése, mely citromsárga alapon piros csíkos. Éretten húsa lisztes, ízletes. Magháza viszonylag nagy.

Eperalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes méretű, jonatánhoz hasonló alakú, sárgás színből pirosra beérő alma. Héján sűrűn elszórva apró fehér pöttyök láthatók. Húsa fehér, lédús, zamatos. Héja vékony. Szeptember végére érik be. Télire nem tartható el.

Mákalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyáron, július-augusztusban érő alma, termése fehérből a citromsárgába hajló, lapos-kerek alakú. Jellegzetes ízű, finom édes, alkalmas az aszalásra.

Batul (batuly, narancsalma, üvegalma)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungarikum, ez a középnagyságú, szabályosan lapított gömb alakú, elsőrendű téli alma, mely többszáz éves fajta. Október elején szüretelhető, húsa kemény, bő levű, aromás, íze kellemesen édes-savas, március végéig is jól eláll, jól tárolható. A hűvösebb, csapadékosabb vidékek almafajtája, általánosan elterjedt a nyugati megyékben, de a Székelyföldön és Kalotaszegben is termesztik. Érdekes, hogy a Batul név keresztnév is.

Az elfelejtett Batul alma

/A batul alma október elején szüretelhető hungarikum. Erdélyből került hozzánk. Telepítsük házikertünkbe! Kiváló, zamatos téli alma./ A növény leírása* A fa koronája sűrű lombozatú, gömb alakú. Levelei közepes méretűek tojásdadok, fénylő zöldek. Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100gr.), jellegzetesen zöldessárga, a napos oldalon piruló, szinte teljesen gömb alakú, Szakaszosan érik. A gyümölcs jellegzetes zamatú, üdén savanykás. Friss fogyasztásra javasolt, hűvösben akár tavaszig jól tárolható.

Parker pepin (Bőralma)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Húsvéti rozmaring (Entz rozmaring)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai eredetű, ismert, elterjedt fajta. Kései érésű, októbertől szedhető, decembertől júniusig fogyasztható, jól tárolható. A gyümölcs középnagy, kissé megnyúlt. Héja vastag, viaszos, zöldessárga, a napos oldalon pirossal mosott. Húsa kemény, de bő levű, kissé savanykás, fűszeres illatú, kiváló asztali alma. Fája erős növekedésű, bőven, de szakaszosan terem. Igénytelen, a betegségeknek ellenálló.

Piros pogácsa alma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novemberre érik be, márciusig elálló ízletes, erősen lapított, szabálytalan formájú alma. Színe sárgászöld és piros vagy erősen piros, cirmos. A termés bőre vékony, fényes, kissé zsíros tapintású, húsa fehér, omlós, édes borízű. Fája nagy koronát fejleszt, korán és bőven terem, háztartási célra és piaci árusításra is alkalmas. Fehér színű változata a fehér pogácsa alma.

Jonatán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800-as években New York államban véletlen magoncként jött létre, mely az egész világon elterjedt, hazánkban fő fajtává vált az 1900-as években. Itt az Őrségben az eredeti fajta őrződött meg. Októberre beérő, közép nagy, szabályos kúpos gömb alakú téli alma, termései beérve élénk pirosak. 5-6 hónapig jól tárolható szellős, hűvös helyen. A termés héja vékony, fényes, húsa sárgásfehér, leveses, savanykás-édes, nagyon jó ízű, roppanós. Közepes koronát nevel, bőven terem, szelet, szárazságot is jól elviseli, a talajban sem válogatós. Rendszeres metszést igényel, lisztharmatra érzékeny.

Masánszki (musánszki)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szászországból, Meissen városa melletti Borsdorf nevű faluból származik, itt az Őrségben általánosan elterjedt fajta. Novemberre beérő, kissé lapított gömb alakú, beérve aranysárga színű téli alma, melyen rozsdafoltok, sárga szemölcsök találhatók. Húsa fehér, sárgásfehér, tömött, roppanó, kellemes fűszeres zamatú, cukros, borízű. Terebélyes koronát nevel, a metszést nem szereti.

Cigányalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes méretű, inkább apró termésű, gömbölyded, kissé lapított alakú alma. Beérve színe liláspiros, bordó, szinte feketébe hajló, gyenge sávozottsággal, elmosódott sárgás folttal a héján. Húsa roppanós, lédús, ízes, héja vékony. Október közepére, végére érik be. Bőtermő fajta.

Tökalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy méretű, lapított alakú, a piros pogácsa almához hasonlítható formájú almafajta. Alapszíne éretten sárgás, melyet jellegzetes lilás-rózsaszín csíkozottság borít a termés teljes felszínén. Héja vékony, húsa fehér, lédús, ízes, gyengén savas. Érési ideje szeptember második fele.

Körték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sózókörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeptemberre megérik, lehullik, a fa alatt puhul meg termése, mely erősen kövecses. Puhulás után összezúzzák, pálinkát főznek belőle. A legjobb pálinka alapanyag.

Tüskéskörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Július második felében, augusztus elején érő, nyári körte, friss fogyasztásra. Aszalható a termése. Nagy, terebélyes koronájú, sűrű ágrendszerű a fa.

Kisasszony körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztusban érik meg, puhulás idején megbarnul. Magháza köves, jó ízű, édes a termése, mustja. Régen favályúban megtörték, kisajtolták, mustját fogyasztották, vagy ételecetet készítettek belőle.

Árpás körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(árpával érő körte) Régi fajta, már a római írók is ezen a néven emlegetik, azóta biztosan termesztik Pannóniában. Egy 1326-os oklevélben is megemlítik: “quandam arborem piry Árpával érő nominati”. A legkorábban érő körte, már júniusban érik. Gyümölcse kicsi, körte alakú, hosszú szárú. Éretten sárga, aranysárga, húsa fehéres, gyengén illatos. Terebélyes koronájú, erőteljes termékeny fa.

Lómonyú körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztusban érő körte, friss fogyasztásra való. A termés egyik fele bepirosodik, jellegzetes varasodás lehet rajta, közepes méretű. Jó ízű, édes leveses körte.

Vérbélű körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termés augusztusban érő, kerekded formájú, közepes méretű. Húsa pirosodik, a magháza is vöröses. Finom, jó ízű gyümölcs.

Császárkörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosan ismert, elterjedt körtefaj. Október végére érik be. Középnagy termésű, héja sima, fénylő, éretten élénksárga, napos felén élénkpirossal mosott. Pontozata sötétbarna, apró. Húsa szép fehér, vajszerű, nagyon finom, szétolvadó, cukros, kellemesen fűszeres ízű. Nyári változata augusztus közepén érik. És akkor Buksi a sárgahasútörpeviziló elment dolgozni... VÉGE

Téli macskafej körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése nagy, körte alakú, hasas. Kocsánya rövid. A héj pontozása sötétbarna, apró, helyenként összefüggő. Éretlenül zöldes-barna, éretten sárgásbarnává válik. Utóérő fajta, október közepén, végén szedhető, jól tárolható. A termés lédús, kevésbé kövecses, ízes.

Hodosi téli körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termés hasas, szinte gömb alakú, kocsánya szinte nincs is. Héja barnán pontozott, alji részén sűrűn pontozott. Szeptember közepére, végére érik be. Húsa vajszerű, omlós, gyengén kövecses, jóízű.

Hébérkörte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termés közepes mérető, alakja aszimmetrikus, egyik oldalára hasas. Éréskor a zöld színből sötét sárgává, napos oldalon pirosodóvá válik. Kocsánya közepes hosszú. Húsa vajszerű, ízes. Érési ideje augusztus első fele.

Hosszúnyakú körte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apróbb méretű, karcsú,szexis,pikáns,már-már csábítóan negédes alakú, gyengén (mag)hasasondó a termése. Kocsánya közepesen hosszú. Éréskor a zöld szín érett sárgára változik. Húsa omlósz, lédúsz, illatosz. Bőtermő fajta.int tudjuk,a körte nem esikmessze a fájától,kivétel ez a fajta.Mert jobb ma egy bringa,mint holnap egy körte.És az egészben az a legjobb,hogyha gumit használsz,nemlehetsz érces(de AIDS-s igen)

Szilvák — ringlók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Búzaérő szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legkorábban érő, kerek termésű szilvánk, már július elejére-közepére megérik. Héja pirosas-kékes színű, húsa zöldessárga. Nem magvaváló. Leginkább pálinkát főznek belőle.

Duránci szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse kerekded, héja kék, kissé hamvas. Húsa leves, zamatos, édes, gyengén savas. Nem magvaváló, kocsánya rövid, virága fagyérzékeny. Korán érik, már július közepén-végén. Lekvárt és pálinkát főznek belőle.

Dobzu szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A besztercei szilvánál gömbölyűbb. Húsa narancsos színű, magvaváló.

Hodosi szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúkás alakú, lilás-rózsaszínes héjú, sárga húsú szilva. A termés viszonylag nagy, magvaváló.

Besztercei szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi hazai fajtánk, első írásos említése 1522-ből való. Gyümölcse kicsi, középnagy, magvaváló. Héja sötétkék, hamvas fehér bevonattal. Kiváló ízű gyümölcs, néhány változata muskotályos. Szeptemberben érik. Felhasználása változatos, főleg lekvárt, aszalványt készítenek belőle.

Piros-sárga szilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

/Hosszúkás alakú, héja éretlenül világoszöld, éretten narancsos-piros, hamvas. Gyümölcse szép és ízletes, magvaváló. Érése július második felére tehető.

Sárga szilva (sár szilva)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúkás a termése, éretlenül zöldes-citromsárga, éretten aranysárga, hamvas. Húsa is narancssárga, szép és édes. Magvaváló, július második felében érik.

Törökszilva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piros ringló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése kerek, 4-5 cm-es. Héja éretten lilás-piros, hamvas. Húsa narancssárga. Édes, lédús, ízes gyümölcs. Július végére beérik.

Fehér ringló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése kerek, közepes, inkább apró. Héja éretten halványzöld, hamvas. Húsa zöldes-sötétsárga, édes. Augusztus közepére megérik, magvaváló.

Piros mirabolán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem nemesített, vad alanyfaj. Színváltozata lehet sárga, piros, bordó is. Ágvégei tövisben végződnek. Általában bőven terem. A gyümölcs apró, kerek, apró hegyes maggal. Húsa sárga, édes, de magas a savtartalma, nem magvaváló. Terméséből lekvárt, pálinkát főznek.

Gesztenye, cseresznye, berkenye, áfonya, barack, szőlő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házi berkenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkori gyümölcsfajunk, emlékeit a dunántúli szőlőhegyek több évszázados hagyásfái őrzik. Szubmediterrán, dél-európai domb- és hegyvidéki elterjedésű faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, termése nyakas vagy gömbölyded körte alakú 3-4 cm-es, éretten sárga, pirosodó, októberre megérik, megbarnul, szotyósodik, ekkor válik élvezhetővé. Lekvárt, befőttet is készítettek belőle. A belőle készült pálinka az egyik legfinomabb pálinka.

Fekete áfonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombhullató törpecserje, földön kúszó hajtásaival terjed. Termése sötétkék, feketés, erősen festő, édes, különleges zamatú. Savanyú talajon nagy telepeket alkot. A gyümölcs június közepére, végére érik be. Levelét teának gyűjtötték, gyümölcsét étkezésre és befőttként hasznosították. Természetvédelmi oltalom alatt áll.

Szelídgesztenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legöregebb gyümölcsfáink a szelídgesztenyék, becslések szerint 600-800 évig is elélnek. A fa erős növekedésű, bőven terem. Gyümölcse főzni és sütni való.

Sárga-kétszínű cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes méretű, egyik oldalon sárgás, másik oldalon pirosodó termésű gyümölcs. Magja viszonylag nagy. A termés édes, lédús, június végére érik be.

Sárga cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes, apróbb szemű cseresznye, kocsánya hosszú. A gyümölcs éretten okkersárga. Finom édes, lédús, június második felében érik be.

Nagy szemű ropogós cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vendvidékről, Felsőszölnökről begyűjtött gyümölcs. A termés nagy szemű, fényes, bordó-feketére érik, édes, lédús. Kocsánya rövid, magja viszonylag kicsi. Érési ideje június második fele.

Óriásszemű cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése nagy szemű, éretten is csak pirosodó, héja fényes, vékony. Húsa fehéres, bepirosodó. Kocsánya hosszú, magja viszonylag nagy. Érési ideje június második fele.

Parasztbarack[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magról kelt, elvadult őszibarack. Fája középnagy, igénytelen, ellenálló. Rendszertelenül terem. Gyümölcse apró-közepes méretű, húsa fehér, zöldes-fehér, édes, illatos, vastagon nemezes-molyhos, a kőmag körül sötétpiros, rostos, magvaváló. Terméseit aszalványként is feldolgozzák, a keményen szedett gyümölcs jól eltartható.

Kurta noah (sárga, zöld noah)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi direkttermő szőlőfajtánk (a direkttermő azt jelenti, oltás nélkül, közvetlenül telepíthető). A fürt tömött, rövid, a szemek gömbölyűek. Október végére érik be, éretten a szemek érintésre lepotyognak. Színváltozata lehet sárga, halványzöld. A szőlőszemek héja vastag, belül a hús labdaszerűen egybeáll, illatos, ízletes. Rothadásra kényes.

Kormin (komin)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi direkttermő szőlőfajtánk. A fürt laza, hosszú, a szemek éretten kékek, hamvasak. A szőlőszem héja vastag, a húsa egybeálló. Jellegzetes illata van. Mustja, bora halvány rózsaszín, illatos.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falunk határában levő fáról a régiek mesélték, hogy hosszúszekerekkel jártak oda, mikor megérett a gyümölcse, több mázsa alma termett rajta, abból készítették az ecetet. A szomszéd községben termő piros szentiványi alma éréskor az egész falut ellátta gyümölccsel. Fogyasztották, de süteménybe is kitűnő volt. Egy vihar törte derékba. Erről még sikerült oltanom. A kerkafalvai határban nőtt a jóalma. Azt tartották róla, hogy ha ezt eszi a kisgyerek, nem lesz hasfájós. Nemesnépen volt egy fa, amelynek már a nevére sem emlékezett senki. Amikor a fa alól felszedték az almát, olyan lett a kezük, mintha zsírba nyúltak volna. Az erősen viaszos héj nemcsak tavaszig, hanem akár két vegetációs időszakon át is eltarthatóvá tette a gyümölcsöt. A telelő körtét pedig mínusz 8-10 fokos hidegben találtam egy lókifutóban. Olyan kemény volt, hogy a ló sem nyúlt hozzá. Csak áprilisban vált fogyaszthatóvá. A bakszar körte az őrségi és a göcseji ember régi pálinkakörtéje, még a vadak sem eszik, olyan kemény, de ha a fa alatt megszotykosodik, csodálatos illatú pálinka lesz belőle. Nógrádból kaptam pár ágacskát a selymes rozmaring alma fájáról. Ennek olyan a gyümölcse, hogy ha ceruzát szúrunk bele, egy erős férfi levet tud facsarni belőle.
A Kárpát-medencében honos fajtákról elmondja a hagyományőrző erdész, hogy sok évszázadon keresztül szelektálta az ember a legjobb, bő terméshozamú egyedeket, amelyek bírták a szárazságot, ellenállók voltak az itt előforduló betegségekkel szemben, utódaikat nem kellett vegyszerezni, sőt metszeni sem.
Jelenleg hivatalosan nem szaporíthatók ezek a fajták, mert nem vették nyilvántartásba őket. De például a húsvéti rozmaring és a batul szerepel a listán, az utóbbiból a pórszombati erdész kapásból sorolja a térségben előforduló változatokat is, a mosolygósat, a zöldet, a csüngőt, a sárgát, és hozzáfűzi, hogy az egyiket nyersen ették, a másikat aszalták vagy pálinkának hasznosították. - Mert lehet, hogy e gyümölcsök némelyikét frissiben megkóstolni szinte büntetés, de ha úgy dolgozzák fel, amint azt eleink kikísérletezték, gasztronómiai élmény forrásává lehet - hangsúlyozza Kovács Gyula, és ezért jegyzeteket készít az oltványai mellé.[1]

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem mindenütt lehet kapni minden fajtát.

Szarka Faiskola (Szarka Ágnes) Cegléd, Pesti út 174. Tel: 30/9926-695

Növénytermesztés#Facsemete

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Permakultúra praktikák: Ősi magyar gyümölcsfajták képek

Régi gyümölcsök leírása -ezt még nem vittem fel!!

l lekvárt, pálinkát főznek.

Gesztenye, cseresznye, berkenye, áfonya, barack, szőlő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házi berkenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkori gyümölcsfajunk, emlékeit a dunántúli szőlőhegyek több évszázados hagyásfái őrzik. Szubmediterrán, dél-európai domb- és hegyvidéki elterjedésű faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, termése nyakas vagy gömbölyded körte alakú 3-4 cm-es, éretten sárga, pirosodó, októberre megérik, megbarnul, szotyósodik, ekkor válik élvezhetővé. Lekvárt, befőttet is készítettek belőle. A belőle készült pálinka az egyik legfinomabb pálinka.4-500 éves kort is megél. Lassan növekvö fa.

Fekete áfonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombhullató törpecserje, földön kúszó hajtásaival terjed. Termése sötétkék, feketés, erősen festő, édes, különleges zamatú. Savanyú talajon nagy telepeket alkot. A gyümölcs június közepére, végére érik be. Levelét teának gyűjtötték, gyümölcsét étkezésre és befőttként hasznosították. Természetvédelmi oltalom alatt áll.

Szelídgesztenye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legöregebb gyümölcsfáink a szelídgesztenyék, becslések szerint 600-800 évig is elélnek. A fa erős növekedésű, bőven terem. Gyümölcse főzni és sütni való.

Sárga-kétszínű cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes méretű, egyik oldalon sárgás, másik oldalon pirosodó termésű gyümölcs. Magja viszonylag nagy. A termés édes, lédús, június végére érik be.

Sárga cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes, apróbb szemű cseresznye, kocsánya hosszú. A gyümölcs éretten okkersárga. Finom édes, lédús, június második felében érik be.

Nagy szemű ropogós cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vendvidékről, Felsőszölnökről begyűjtött gyümölcs. A termés nagy szemű, fényes, bordó-feketére érik, édes, lédús. Kocsánya rövid, magja viszonylag kicsi. Érési ideje június második fele.

Óriásszemű cseresznye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termése nagy szemű, éretten is csak pirosodó, héja fényes, vékony. Húsa fehéres, bepirosodó. Kocsánya hosszú, magja viszonylag nagy. Érési ideje június második fele.

Parasztbarack[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magról kelt, elvadult őszibarack. Fája középnagy, igénytelen, ellenálló. Rendszertelenül terem. Gyümölcse apró-közepes méretű, húsa fehér, zöldes-fehér, édes, illatos, vastagon nemezes-molyhos, a kőmag körül sötétpiros, rostos, magvaváló. Terméseit aszalványként is feldolgozzák, a keményen szedett gyümölcs jól eltartható.

Kurta noah (sárga, zöld noah)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi direkttermő szőlőfajtánk (a direkttermő azt jelenti, oltás nélkül, közvetlenül telepíthető). A fürt tömött, rövid, a szemek gömbölyűek. Október végére érik be, éretten a szemek érintésre lepotyognak. Színváltozata lehet sárga, halványzöld. A szőlőszemek héja vastag, belül a hús labdaszerűen egybeáll, illatos, ízletes. Rothadásra kényes.

Kormin (komin)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi direkttermő szőlőfajtánk. A fürt laza, hosszú, a szemek éretten kékek, hamvasak. A szőlőszem héja vastag, a húsa egybeálló. Jellegzetes illata van. Mustja, bora halvány rózsaszín, illatos.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falunk határában levő fáról a régiek mesélték, hogy hosszúszekerekkel jártak oda, mikor megérett a gyümölcse, több mázsa alma termett rajta, abból készítették az ecetet. A szomszéd községben termő piros szentiványi alma éréskor az egész falut ellátta gyümölccsel. Fogyasztották, de süteménybe is kitűnő volt. Egy vihar törte derékba. Erről még sikerült oltanom. A kerkafalvai határban nőtt a jóalma. Azt tartották róla, hogy ha ezt eszi a kisgyerek, nem lesz hasfájós. Nemesnépen volt egy fa, amelynek már a nevére sem emlékezett senki. Amikor a fa alól felszedték az almát, olyan lett a kezük, mintha zsírba nyúltak volna. Az erősen viaszos héj nemcsak tavaszig, hanem akár két vegetációs időszakon át is eltarthatóvá tette a gyümölcsöt. A telelő körtét pedig mínusz 8-10 fokos hidegben találtam egy lókifutóban. Olyan kemény volt, hogy a ló sem nyúlt hozzá. Csak áprilisban vált fogyaszthatóvá. A bakszar körte az őrségi és a göcseji ember régi pálinkakörtéje, még a vadak sem eszik, olyan kemény, de ha a fa alatt megszotykosodik, csodálatos illatú pálinka lesz belőle. Nógrádból kaptam pár ágacskát a selymes rozmaring alma fájáról. Ennek olyan a gyümölcse, hogy ha ceruzát szúrunk bele, egy erős férfi levet tud facsarni belőle.
A Kárpát-medencében honos fajtákról elmondja a hagyományőrző erdész, hogy sok évszázadon keresztül szelektálta az ember a legjobb, bő terméshozamú egyedeket, amelyek bírták a szárazságot, ellenállók voltak az itt előforduló betegségekkel szemben, utódaikat nem kellett vegyszerezni, sőt metszeni sem.
Jelenleg hivatalosan nem szaporíthatók ezek a fajták, mert nem vették nyilvántartásba őket. De például a húsvéti rozmaring és a batul szerepel a listán, az utóbbiból a pórszombati erdész kapásból sorolja a térségben előforduló változatokat is, a mosolygósat, a zöldet, a csüngőt, a sárgát, és hozzáfűzi, hogy az egyiket nyersen ették, a másikat aszalták vagy pálinkának hasznosították. - Mert lehet, hogy e gyümölcsök némelyikét frissiben megkóstolni szinte büntetés, de ha úgy dolgozzák fel, amint azt eleink kikísérletezték, gasztronómiai élmény forrásává lehet - hangsúlyozza Kovács Gyula, és ezért jegyzeteket készít az oltványai mellé.[1]

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem mindenütt lehet kapni minden fajtát.

Szarka Faiskola (Szarka Ágnes) Cegléd, Pesti út 174. Tel: 30/9926-695

Növénytermesztés#Facsemete

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem mindenütt lehet kapni minden fajtát.

Szarka

Faiskola (Szarka Ágnes) Cegléd, Pesti út 174. Tel: 30/9926-695

Növénytermesztés#Facsemete

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem mindenütt lehet kapni minden fajtát.

Szarka Faiskola (Szarka Ágnes) Cegléd, Pesti út 174. Tel: 30/9926-695

Növénytermesztés#Facsemete

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem mindenütt lehet kapni minden fajtát.

Szarka


Faiskola (Szarka Ágnes) Cegléd, Pesti út 174. Tel: 30/9926-695

Növénytermesztés#Facsemete

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem mindenütt lehet kapni minden fajtát.

Szarka Faiskola (Szarka Ágnes) Cegléd, Pesti út 174. Tel: 30/9926-695

Növénytermesztés#Facsemete

Beszerzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

LOOOOOOOOOOOLOOLOLOLOOOLOOLOLLOLOLOLOLOLOLOL

Az igazi osztályemlék ##

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Permakultúra praktikák: Ősi magyar gyümölcsfajták képek

Régi gyümölcsök leírása -ezt még nem vittem fel!!

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.